Önkormányzati hidak

 Az országos közúthálózat mellett jelentős az önkormányzati (korábban tanácsi) kezelésű utak hossza: a legújabb (1998. évi) felmérés szerint 8915 km. Ezen igen jelentős úthosszból azonban csak 950 km (10,6 %) van kiépítve. Az önkormányzati utakon 133 híd van: 19 belterületen, 114 külterületen [1].

 Ezen hidak összes hossza 2280 m, felülete 12354 m2. Az országos adatokkal összehasonlítva az átlagosnál nagyobbak a hidak, különösen a belterületi utakon lévők, melyek átlagos hossza mintegy 26 m. Ennek az oka az, hogy egy Körös-híd (Kunszentmárton) és 21 Zagyva-híd önkormányzati kezelésben van.

 Bár a nyilvántartások nem teljesek, érdemes röviden áttekinteni, hogyan alakult a hídállomány.

 1966-68-ban csoportos hídnyilván-tartások készültek: ezek szerint a Jászberényi járásban 31 híd volt: 16 vasbeton, 11 fa és négy kő, tégla anyagú.

 Szolnokon ekkor nyolc híd, kőzülük két Zagyva-híd, és két Millér-csatorna-híd volt [2].

 1967-ben a Járási-, illetve Megyei Tanács illetékes osztálya részletes hídvizsgálatokat végzett, s ezek alapján felhívta a községi tanácsokat egyes hidak forgalom- korlátozására, mások sürgős javítására. A fényképekkel is illusztrált levelek fontos dokumentumok. Elsősorban a gyaloghidak állapota volt több esetben igen rossz [3].

 A tanácsi utak, s ezzel együtt a hidak állománya is időről-időre változott. Egy 1974-ben készített változásjelentés szerint tsz-eknek 59 hidat adtak át és 4 gyaloghidat elbontottak, a változások összesen 69 hidat érintettek [4]. A változások szinte kizárólag külterületi hidakat érintettek, a belterületi műtárgyak száma az utóbbi 30 évben alig változott. Kisebb változást jelentett a közúti igazgatóságtól átvett néhány híd, elsősorban útkorszerűsítésekkel kapcso-latban.

 1979-ben országosan felmérték a tanácsi utak, hidak állományát [5]. Ekkor és 1988-89-ben csak belterületi hidak szerepeltek az országos nyilvántartásban: 20 híd, 522 m hosszal, 2414 m2 összes felülettel [6]. 1990-ben hídlapokat fektettek fel a jelentősebb hidakról, e könyv írásához 54 hídét sikerült megkapni. Ezek közül 21 Zagyva-, öt-öt Nagykunsági főcsatorna, illetve Millér-, öt Gyöngyös-, egy-egy Galga-, Tápió-híd. A hídlappal rendelkező hidak közül 20 belterületi, 34 külterületi, 45 közúti, kilenc pedig gyaloghíd [7].

 A bevezetőben ismertetett adatok településenkénti nyilvántartásból szár-maznak.

 Egy 1988-ban készült jelentés szerint nyolc időszakos hídvizsgálatra kötelezett híd volt, ezek átlagos hossza 90 m, e hidak legnagyobb nyílása 20-48 m. A kunszentmártoni Hármas-Körös-, a szolnoki és a zagyvarékasi Zagyva-híd részben, illetve teljesen acélfelszerkezetű, a többi öt híd vasbeton [8].

 Látható ezekből az adatokból is hogy fontos, jelentős önkormányzati tulajdonú hidak vannak. A kunszentmártoni a 44. sz. főút új szakaszának megépítése után került önkormányzati kezelésbe, a szolnoki és a zagyvarékasi azonban a háborús pusztítás után már önkormányzati kezelésű volt. A két Zagyva-híd külön említést azért is érdemel, mert 1957-ben az elbontott apátfalvi Maros-híd rácsos felszerkezetéből épültek. Elég gyakori volt a II. világháború után hídfelszerkezetek áthelyezése, ezek a hidak azonban az eredetitől eltérő nyílásbeosztással (három helyett egy nyílással) épültek [9].

 A hídállomány zöme vasbetonszerkezet, ezt bizonyítják a kimutatások és az 1974. évi változásjelentés is, melyben 69-ből 53, 1945. előtt épült vasbeton híd szerepel.

 Az 1945. után épített vasbeton hidak közül említést érdemel a különleges alakú négyfőtartós, háromnyílású Zagyva-híd Jászfelsőszentgyörgy és Pusztamonostor között és a Jászfényszaru Tamus tanyai alsópályás vasbeton gerendahíd (u.n. trog), melynek tekintélyes 31 m-es nyílása van [10]. Előbbi 1958-ban, utóbbi 1959-ben épült.

 Az 1971-77. között épült Nagykunsági főcsatorna hidak mind előregyártott felszerkezetűek [10]. A Nagykunsági főcsatornán lévő önkormányzati hidak közül a kunhegyesi ötnyílású, meglehetősen ferde (56°).

 Boltozatok is találhatóak az önkormányzati hidak között, közülük a legjelentősebb a jászberényi, ma háromnyílású Zagyva-híd, mely ma a megye legidősebb hídja. (Részletesebben a boltozott hidak oldalon.) Kár hogy a város több szép boltozata közül (Alkotmány utcai, illetve "Lehel mögötti") csak ez áll. Jászberény határában és a Jászságban számos kőboltozat volt: 1801-ben 27, közülük néhány még, általában romosan áll, jó lenne ezeket megvédeni, úgy mint Karcag mellett a ma már funkció nélküli Zádor-hidat, mely építésekor hazánk leghosszabb kőhídja volt.

 A megye önkormányzati hídállománya jónak minősíthető, több érdekes hídja külön is odafigyelést érdemel.

 Más kezelők: mezőgazdasági üzemek, vízügy, üzemek stb. hídjairól megbízható nyilvántartást korábban sem sikerült készíteni.

 1937-44. között készült kimutatás a megye közdűlő útjairól és hídjairól. A gondos, részletes kimutatás 95 nagyobb és 583 kisebb hidat tartalmaz [12].

 Egy 1988-beli becslés szerint mintegy 200-300 ilyen híd lehet. Azóta átadás-átvételek, új építések, meglévők elbontása jelentősen módosíthatta az állományt, remélhető, hogy ezekről is történik gondoskodás [11]. A Szolnok Megyei Tanács VB. Közlekedési osztálya a Közlekedési Minisztériumnak küldött jelentésében tételesen 33 termelő-szövetkezeti híd főbb jellemzőit adta meg, eszerint 29 vasbeton és 4 téglaboltozatról volt biztos tudomásuk. A hidak nyílásmérete 3-10m közötti, egy jelentősebb híd volt ezek között (a Hortobágy-Berettyó felett).

dr. Tóth Ernő    

Vissza az oldal elejére