|
 |
|
A jászberényi négynyílású kőhíd
eredeti formában (dr. Gáll Imre könyve) |
|
 |
|
A jászberényi Zagyva-híd (1960 körül) három nyílással
újjáépítve (Országos Műemléki Felügyelőség) |
|
 |
| A
jászberényi "kőhíd" mai képe a visszaállított mellvédekkel (Romhányi
Mihály felvétele) |
|
 |
|
Az árvíz megrongálta Zádor-híd átalakítási terve (1833) (J-N-Sz
Megyei Levéltár Fasc. 8. No. 273) |
|
 |
| Vasúti
Zagyva-híd Szolnokon, eredeti formában épült újjá (Fotó:
Kardos Tamás) |
|
 |
|
Jászberény, vasúti Zagyva-híd (Fotó: Szecsei István) |
|
 |
|
Szászberek, vasúti Zagyva-híd (Fotó: Szecsei István) |
A
fahidak című
oldalon láthatjuk, hogy a megyében igen korán, tekintélyes méretű
közúti és vasúti fahidak épültek, meglepő azonban, hogy a
kőboltozatok terén is élenjárt a megye.
Jelképesnek
tekinthető, hogy Jánoshida címerében korábban és ma is boltozott
Zagyva-híd látható. Egyelőre nem sikerült közelebbit megtudni erről
a hídról, bizonyosnak vehető azonban, hogy állt itt boltozott híd.
A megye
híres "sóútján" a Kakat- és a Büdös-ér hídja annyira fontos volt,
hogy 1720-ban F. di Prati kamarai mérnök személyesen foglalkozott az
itt álló fahidak kőhíddá történő építésével. A hidak 1736-ban el is
készültek faragottkőből, s emlékoszlopon is megörökítették e fontos
hidak építését [1], [2].
Az elégtelen
átfolyási méretű (20 öl) háromnyílású hidat az áradat 1734-ben
elvitte, a másikat 1764-ben Sigmund v. Hubert még megszemlélte [1].
Az állandó
hidak építésére való törekvés erős volt a megyében, ezt jelzi, hogy
1783-ban Kunszentmártonban a Hármas-Körösön kőhidat kívántak
építeni, a magas költségek miatt azonban erről letettek [3].
Bedekovich
Lőrinc mérnök 1780-ban készült térképén Árokszállás és Berény között
több híd, köztük a Nagy-éren hosszú kőhíd is látható.
1792-ben
tervbe vették Árokszállás-(Jász)Berény-Jákóhalma között 8 kőhíd
építését. Ezek közül 1794-ben fejeződött be hat kőhíd építése. A
fennmaradt iratok szerint a Jász-kerület területén tehát a 18.
század végén általános volt a viszonylag nagy kőhidak építése [4].
Egy 1801-ben
készített hídnyilvántartás szerint a Jászságban és a Nagykunságban
19 kőhíd, 41 fahíd volt [4].
Szolnokon is
épült boltozat, mint azt az 1827-ben készült metszeten látni: a Büge
nevű (Lehnhardt metszete) [5].
1827-ben egy
háromnyílású kőhíd tervet ifj. Bedekovich Lőrinc készített, a
levéltári anyag szerint Jászberény és (Jász)jákóhalma között épült
meg a terv szerinti kőhíd [6].
A Nagykun
kerület 1833-ban készült hídnyilvántartásában is a nagyobb
vízfolyásokon, így a Zagyva hídjain kívül a többi kőboltozat volt
[7].
A számos
kőhíd sorsa csak részben feltárt, elsősorban dr. Gáll Imre kutatásai
alapján. Felhagyott dűlőutakon ma is áll még, több, az enyészetnek
kitett jelentős kőhíd. Szép feladat ezek történetét kideríteni és
megóvni ezeket a tönkremeneteltől, mint azt sikerült a karcagi Zádor
híd esetében.
Három
értékes boltozat részletesen feltárt története ma is hirdeti az
akkori tervezők, kivitelezők tudását: a jászberényi Zagyvahíd
(1805-06), a karcagi Zádor-híd (1806-09) és jászdózsai Tarna-híd
(1811-13).
A
jászberényi eredetileg négynyílású volt, ez ma a megye dokumentáltan
legidősebb hídja, nagyon is elképzelhető azonban, hogy ennél
idősebb, kisebb hidak vannak még dűlőutakon. A jászberényi hidat
melynek nyílása 4 öl, (közel 8 m), Rábl Károly építette,
építéstörténete eredeti dokumentumokkal feltárt. A hidat 1929-ben a
mellvédek eltávolításával és kevéssé szerencsés konzolokkal szélesítették.
Ezt a hidat is felrobbantották 1944. őszén, helyreállításakor egy
nyílással megrövidítették. A híd eredeti formáját 1982-ben kapta
vissza. [1,8,9].
A megye és
építésekor hazánk leghosszabb, kilencnyílású kőhídját a Zádor
felett, Karcagnál Magurányi József építette. A 40 öl hosszú híd öt
középső nyílása 3 öl 3 láb méretű volt. A Zádor vize 1830-ban a négy
szélső nyílást oly mértékben megrongálta, hogy átmenetileg
faszerkezettel kellett helyreállítani. A hidat végül is öt nyílással
40 m összhosszal alakították ki, ezt a munkát Dobrova Fábián kőműves
végezte. A híd ma funkció nélkül áll, példamutató azonban, hogy
megőrizték így is az utókornak [1,10].
|
A jászdózsai
ötnyílású, ugyancsak 40 m hosszú Tarna-híd szerencsésebben vészelte
át az elmúlt 187 évet. Építését a Heves megyében sokat alkotó, neves
Rábl Károly vállalta, s jó munkát végzett. A híd megjelenése erőt
sugárzó, harmonikus [1,11].
Jászberényben
(az Alkotmány utcában) az említett Nagy vagy kőhídon kívül 1963-ig
egy négynyílású boltozat is állt. Korabeli térképeken e híd elődje
Oláh-, illetve Alvégi kőhíd volt [13]. 1863-ban Sződig József
háromnyílású boltozatot tervezett a faanyagú Oláh hídra [12]. A
magas költségek miatt a kőhíd csak 1889-91. között épült meg, s
1944-ben ezt is felrobbantották. Az újjáépített négynyílású boltozat
lehetséges, hogy méretében, kialakításában eltért az 1891-ben
elkészülttől.
Ismert -
korabeli képeslapról - egy ötnyílású jászberényi kőhíd is, melyet
Margit-híd névvel jeleztek a lapon. Tüzetes vizsgálódással sem
sikerült ennek építéstörténetét feltárni. Dr. Gáll Imre szerint a
képeslap valójában a jászdózsai hidat ábrázolja, a hasonlóság
kétségtelenül szembetűnő. További kutatással remény van kideríteni,
hogy az Alvégi kőhíd látható-e a képeslapon vagy fatális nyomdahiba
történt.
Jászberényben
és környékén több kőhíd is állt, illetve áll, így a
Jászárokszállásra vezető úton egy háromnyílású, 26 m hosszú hidat
fotózott 1962-ben Dr. Gáll Imre a Nyavalykán, a Zsombékos dűlőben
pedig három hidat talált, közülük az egynyílású (8,5 m) kőboltozat
még romosan is impozáns volt, sajnos azóta elbontották [8].
Az ismertebb
hidak alapadatait kimutatásba foglaltuk és közöljük a levéltári
hivatkozások adatait is. A felsorolt hidak legtöbbje 200 éven át
hordozta a sokszorosára növekedett forgalmat, élénk bizonyítékául
annak, hogy a boltozatok időálló építmények, túlterhelhetőek és
gazdaságosak.
dr. Tóth Ernő
Irodalom:
[1] dr. Gáll Imre:
Régi magyar hidak; Műsaki Könyvkiadó, Bp. 1970. 32. o.
[2] Szikszai Mihály: Miről mesél a Kakat-híd emlékoszlopa?
Honismeret 1990.2-3.29-31. o.
[3] Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története,
Szolnok, Levéltári Évkönyv Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Levéltár, 1994. 85-86. o.
[4] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Jászkerület 1801 Fasc.
1. No. 452.
[5] Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a
város települési képében, Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv
Szolnok, 1990. 243. o.
[6] A Jászberény és Jászjákóhalma között építendő kőhíd terve,
Szolnok Megyei Levéltár, Jászkun kerületi iratok, Fasc. 4. No.
2035.
[7] A Nagykun kerület hídjai 1833. O. L. dr. Gáll Imre
kéziratos kigyűjtése.
[8] dr. Gáll Imre: Régi kőhidak Jászberényben, MSz. 1967.4-5.
sz. 198-201. o.
[9] A jászberényi kőhíd egyedi hídleírása (Hargitai
Jenő kézirata)
[10] dr. Gáll Imre: A karcagi Zádor-híd, MSz, 1969. 1.31-34.
o.
[11] dr. Gáll Imre: A jászdózsai Tarna-híd, MSz,
1963.4. sz. 177-179. o.
[12] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Tervtár V. 16.
[13] Alkotmány úti Zagyva-híd, hídlap 1631-11. (1989).
[14] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkerület
jegyzőkönyvei 1784. kötet 13.
[15] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkerület
jegyzőkönyvei 1783.15. kötet 131.
[16] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkerület jegyzőkönyvei 1782.14. kötet 746. o.
[17] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkerület
közgyűlés jegyzőkönyvei C-14 kötet, 746.0.
[18] Jászberény tanács jegyzőkönyvei 1863. március 21. és 1865.
május 27.
|
 |
|
Az alkotmány utcai
(Oláh-híd) boltozat Jászberényben, elbontva 1963-ban (Faragó
k. felvétele) |
|
 |
|
A rejtélyes
Margit-híd képeslapon (1901) |
|
 |
|
A Zsombékos dűlő
hídja 1962-ben (dr. Gáll Imre felvétele), elbontva |
|
 |
|
Jászárokszállás
Ágó-patak hídja, árvíz pusztította el 1966-ban (dr. Gáll Imre
felvétele) |
|
 |
|
Jászárokszállás
Szarvágy patak hídja, felhagyva (dr. Gáll Imre felvétele) |
|
 |
|
Nyavalyka híd
Jászberény határában, 1969-ben elbontva (dr. Gáll Imre
felvétele) |
|
[19] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Levéltár, Jászkerület közgyűlés jegyzőkönyvei 1782. D-14-258,
és 1225 1783. D-15-137,
[20] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkerület
jegyzőkönyvei 1785. június 10. és augusztus;
[21] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkerület
jegyzőkönyvei 1785. május 30. és október 31.
[22] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkerület
Közgyűlés jegyzőkönyvei 1783-15 kötet 84 és 1800-13 kötet,
918.
|
|
Boltozott hidak
Jász-Nagykun-Szolnok megyében |
|
Helység |
Vízfolyás |
Nyílás |
Szélesség |
Hossz |
Anyag |
Épült |
Megjegyzés |
|
MEGLÉVŐ HIDAK |
|
Jászberény Rákóczi út 31. sz. főút felhagyott vonalán |
Zagyva holtág |
6,65+7,60+7,00 |
7,20 |
31,80
39,00 |
kő |
1805-06
Helyreállítás: 1947 |
Eredeti hossz
Építette: Rábl Károly |
|
Karcag Zádor-híd 4. sz. főút felhagyott vonalán |
megszűnt |
5*6,65 |
4,80 |
47
76 |
kő |
1806-09
Felújítás: 1833 |
Eredeti hossz
Építette: Magurányi József
Felújította: Dobrova Fábián |
|
Jászdózsa 3205. j. út 5+945 km |
Tarna holtág |
6,3+3*7,6+6,3 |
6,00 |
58 |
kő |
1811-13 |
Építette: Rábl Károly |
|
ELBONTOTT HIDAK |
|
Helység |
Vízfolyás |
Nyílás |
Szélesség |
Hossz |
Anyag |
Épült |
Megjegyzés |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
Jászárokszállás 3203. j. út 18+092 km |
Szarvágy |
2,60+2,80+2,60 |
6,00 |
11,00 |
kő |
1748 [14] |
Építette: Rábl Károly |
|
Jászárokszállás 3203. j. út 25+984 km |
Ágó ér |
2,50+2,50 |
6,00
4,80 |
10,50 |
kő |
1793-94 [15] |
Eredeti szélesség
Elbontva |
|
Jászberény 3203. j. út 29+952 km |
Belvíz-csatorna |
2,50 |
5,30 |
6,90 |
tégla |
1792-93 [16] |
Útkorszerűsítéskor elbontva |
|
Jászberény 3203. j. út 31+600 km |
Nyavalyka ér |
4,40+4,60+4,40 |
5,10 |
26,40 |
kő |
1782 [17] |
Elbontva |
|
Jászberény Oláh-híd Szent-Imre herceg út |
Zagyva holtág |
5,45+5,92+5,37+5,70 |
5,70 |
35,14 |
kő
tégla |
1891 [18] |
Szélesítés 1947-ben
Elbontva 1963-ban |
|
Jászberény Zsombékos-dűlő a 31. sz. főút 80 km mellett |
volt mocsár |
7,60 |
6,60
? |
? |
kő |
1782
1794 [19] |
A főút vonalvezetés változása
miatt évtizedekig üzemen kívül rommá váltak.
Helyükön kőkereszt. |
|
Jászárokszállás 3231. j. út 2+326 km |
Szárvány |
3,80 |
4,90 |
7,85 |
kő |
1785 [20] |
Építette: Rábl Károly |
|
Jászfelsőszentgyörgy |
Zagyva |
? |
? |
? |
kő |
? |
? |
|
Jászjákóhalma Apáti úton |
Kecskés ér |
? |
? |
? |
kő |
1802-04 [21] |
Költségvetés: 1023,22 Ft |
|
Jászfelsőszentgyörgy 3108. j. úton |
Almás ér |
? |
? |
? |
kő |
1800 [22] |
Költségvetés: 1023,22 Ft |
|
