|
A megye földrajzi adottságaiból adódóan a
közúthálózaton csak néhány vas és acélhidat építettek, melyek
jellemzően tömör gerinclemezes, felsőpályás típusszerkezetű
gerendahidak voltak. A vasúthálózaton azonban több jelentősebb
acélhíd ma is megtalálható.
 |
| A hazai
vashídépítés korai alkotása 1964-ben, Hídlap |
 |
| ...és
bontása, megőrzésre előkészítve |
 |
| A
velence-csákvári úton 1972-ben saját erőből épült a
2x2,4 m nyílású hullámosított acéllemezes híd,
Közútkezelő felvétele |
 |
|
Lovasberényben van a német hadihíd készlet. Az ESB 16
szerkezet a leggyakrabban használt szerkezet |
A Székesfehérvár - gráczi főúton (mai 8. sz. főút) 1882-ben két 18 méter szabad nyílású acéltartós
híd épült, a Cifra és a Hármas híd. Mindkét híd felsőpályás,
többfőtartós gerendaszerkezet volt. A Gaja-hidat
az 1944-ben felrobbantották és az újjáépítéskor
vasbetonszerkezet készült. A másik híd azonban
csak 2004-ben lett elbontva. A főút számára korrekcióban új híd
épült. Felmerült ugyan a régi
acélszerkezet megtartása kerékpárút részére, ám
végül annak elbontása mellett döntöttek. A részletesen
dokumentált hídbontás után a teljes felszerkezetet
a közútkezelő letárolta, hogy a kiskőrösi hídskanzenben
ismét felállítható legyen.
Hasonló szerkezetű híd épült Úrhidán és Nádasdladányban
is 1883-ban. A 14 méter szabad nyílású
úrhidai hidat 1944-ben felrobbantották, de a háború
után eredeti formájában helyreállították és 1973-ig szolgálhatta a
közúti közlekedést.
A II. világháború után sok helyen az ideiglenes helyreállítás során acéltartókat is használtak.
1945-ben néhány hónapon
belül 27 provizórium
épült, közülük több acélgerendás volt. Így a
mezőkomáromi Gerber-csuklós
vasbetonhíd esetében is, ahol a felrobbantott
középső hídszakaszt
provizórikusan acéltartókat építettek
be. Itt a végleges helyreállítás
során egy Herbert
hidat építettek a forgalom fenntartására. A megyei közútkezelő tulajdonában voltak
800 mm-es hídgerendák,
amelyeket hídépítéseknél vendéghídnak alkalmaztak megyeszerte több
alkalommal.
Jelenleg az országos közúthálózaton nincs nagy
acélszerkezetű híd csupán néhány kisebb nyílású,
vasbeton lemezzel együttdolgozó acélgerendás öszvérszerkezet.
1948-49-ben 10 kisebb öszvérhíd épült 4-9 méter szabad nyílással.
A hálózaton van továbbá összesen 11 hullámosított
csőszerkezet, amelyek 1973 és 1999 között
épültek. Ezek között van új építésű és régi hídbélelés
is.
 |
| A rácalmási
Kis-Duna-híd ESB 16 elemekből épült, Gyukics Péter
felvétele |
 |
| A
székesfehérvári Széchenyi úti aluljáró az első építési
ütemben (1931), Molnár Tibor felvétele |
 |
| Velencén
gyalogos felüljáró állt, Közútkezelő 1974 |
 |
| Az 1997-ben
épült újszerű kialakítású Gaja-híd, a MÁV felvétele |
 |
| Az épülő M6
autópálya H28 jelű, 21
°-os ferdeségű,
öszvérszerkezetű, vasút feletti hídja, dr. Imre Lajos
felvétele |
 |
| A
Dunaújvárosi Duna-híd ártéri része szerelés közben, dr.
Domanovszky Sándor felvétele |
Az egyéb utakon az elmúlt években épült néhány
öszvér szerkezetű híd a Németországból való katonai hídkészlet
elemeinek felhasználásával. Ilyen híd épült
a megyében Kajászó, Adony, Perkáta, Rácalmás és
Soponya településeken. Ezek közül a leghosszabb a
rácalmási Kis-Duna-híd. Az ESB-16 elemekből készített
négynyílású hídszerkezet teljes hossza 91 méter. Soponyán REM-500
elemekből épült meg a 17 méter
hosszú közúti híd a Sárvíz felett.
A vasútvonalakon a háború pusztításáig tíz acélhíd
állt, a nagyobbak rácsos szerkezetűek (Sió és a
Sárvíz
felett), a kisebbek tömör gerinclemezes kialakításúak
voltak. Az újjáépítéskor mindenhol új szerkezetet
építettek, kivétel a Székesfehérvár -
Komárom
vasútvonal Gaja-patak-hídját, ahol a Tokaj - Rakamaz
közötti Hosszú híd nyílását építették be.
1931-ben épült a székesfehérvári Széchenyi úti
aluljáró. A műtárgy kétszeri átépítést követően ma
is áll. A hidat az Egyedi hídleírások című fejezetben
részletesen ismertetjük.
A 7. sz. főút kiépítésekor 1939-ben épült Balatonaliga
határában a közúti aluljáró felsőpályás gerinclemezes
kialakítással, ami később számos magasjármű-ütközés
helyszíne volt, végül 1999-ben egy
baleset következtében át kellett építeni.
A gyalogosközlekedés céljaira több felüljárót is
építettek, jelenleg nyolc található a megyében. Ezek
közül a két legidősebb az 1939-ben épített velencefürdői
és gárdonyi.
A hegesztési technológia vasúti térhódításával
megjelentek hazánkban is a hegesztett kivitelű ortotrop
pályalemezes szerkezetek. Ilyen korszerű, gerinclemezes,
ágyazatátvezetéses híd épült a Székesfehérvár
- Celldömölk vasútvonalon három helyen.
A vasúti acélhidak további fejlődésének mérföldköve a
Székesfehérvár - Komárom vasútvonal Gaja-patak-hídja.
Ez a korszerű, hegesztett, alsópályás,
ortortop pályalemezes rácsos acélhíd az első olyan
vasúti hídszerkezet, amelynél nincs a pályaszerkezettől
elkülöníthető alsóöv. A gépi statikai modellezés
segítségével az ortotrop pályaszerkezet önmagában
viseli a klasszikus szerkezetek főtartó-alsóöv,
kereszttartó, hossztartó és féktartó funkcióit. Az újszerű
szerkezeti megoldás sikerét igazolja, hogy az elmúlt években számos
további hasonló hídszerkezet
épült (Szekszárd, Simontornya, 51. és 61. sz. főutak
felett, Zalaegerszeg).
A vasúti acélhidakról részletes leírások találhatóak
az Egyedi hídleírások
című oldalon.
Hajós Bence
Irodalom:
[1] Szaip Lászlóné:
Fejér megye
vasúti hídjai
(kézirat)
[2] Vasúttörténeti
lexikon I-VII. kötet
[3] MÁV Rt.
Hídtervtára,
Budapest,
Andrássy út
|
