Önkormányzati hidak

 

Fehérvárcsurgó, Gaja-híd,gyalogos függőhíd. Hídlap, 1964, Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet

Fehérvárcsurgó, Papharaszti boltozat. Hídlap, 1964, Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet

Vasbeton híd Fehérvárcsurgón. Hídlap, 1964, Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet.

A 7. sz. út régi nyomvonalán lévő, 1909-ben épült boltozat, a háttérben az új vasbeton híd. Hídlap, 1975, Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet

Beloiannisz, gazdasági vasút hídja a pécsi vasútvonal felett. Hídlap 1964, Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet

Fülén a Széchenyi utcát vezeti át a karcsú híd a vasút felett. Hídlap, 1964

Bicskén önkormányzati kezelésben lévő híd a hegyeshalmi vasútvonal felett, Bíró János felvétele, 2006

Székesfehérvár Alba Pláza gyaloghídja, Uvaterv felvétele

Székesfehérvár Vidámpark gyaloghídja, Bíró János felvétele

  Az utak s az azokon lévő hidak kezelése 1848 előtt közmunkával a vármegyék feladata volt. 1848-ban az utakat állami-, országos- és községi kategóriákba sorolták. A kiegyezés (1867) után minisztériumi felügyelet mellett államépítészeti hivatalok látták el a szakszolgálatot, s ekkortól az állami utak építését, fenntartását az állam a vármegyéktől átvette, az országos (megyei) utakat közmunkával tartották fenn.

  1890-ben végre törvény szabályozta az útügyeket: állami-, törvényhatósági-, vicinális, községi (közdűlő) és vasúti hozzájáró utak csoportjait állapítva meg, előírva az építés, fenntartás forrásait.

  Az állami  utak  kivételével  az  önkormányzatok döntöttek az utak-hidak ügyében, egységes, szakszerű intézkedés viszont az államépítészeti hivatalok feladata volt.

  Az    1934-ben meghatározott főközlekedési utaknak csak egyes szakaszai voltak állami kezelésben, a többi törvényhatósági út volt. 1949-ben országosan 14  200 km út állami kezelésbe vételét rendelték el,  ennek végrehajtásával alakult ki  a közelítően 30    000 km-nyi országos, s ezen belül a Fejér megyei 1268 km-nyi közúthálózat [1, 2].

  Az önkormányzatok-tanácsok kezelésébe általában kisebb forgalmú utak és az ezeken lévő hidak kerültek. A törvényhatósági utakon 1888-ban 139, 1891-ben 189, 1906-ban 121 híd volt. Ezek építéséről, javításáról az alispán évente beszámolt [3, 4].

  1949-ben a törvényhatósági utakon 70 híd volt, a vicinális utakon lévő hidak száma is jelentős lehetett, hisz 22 híd háborús kárt szenvedett. Összehasonlításul: állami utakon 1949-ben 102 híd volt [5].

  Példaként  1951-ben Székesfehérvár város  22 híd gazdája volt [6].

  Teljeskörű nyilvántartás szerint 1965-ben 310 híd volt tanácsi kezelésben, 93 vasbeton, 75 kő- és tégla boltozat, 141 fa és 1 öszvér szerkezetű híd. Hídlapok, ezek mellékleteként fotók is fennmaradtak.

  A tanácsi hídállományban 45 %-nyi volt a kis teherbírású fahíd, a 24 %-ot kitevő boltozott hidak között igen értékes, szép műtárgyak voltak. Egyes községekben, pl. Gyúrón több szép ilyen műtárgy volt. A vasbeton hidak zömében az 1920-30 években épültek.

  Összehasonlításul az országos közutakon  253 híd volt, közülük csak négy fahíd, a hidak zöme vasbeton anyagú volt [7].

  A tanácsi kezelésű hídállomány gyakran változott részben új hidak építése, meglévők átépítése miatt, részben azért, mert az országos közutak korszerűsítésével kapcsolatban addig állami kezelésben lévő hidakat átadtak a helyi tanácsoknak.

  Az 1960-as évek elején központi utasításra - az addig MÁV kezelésében lévő - vasút feletti hidakat is helyi kezelésbe adták.

  1974-ben   287 híd volt (139 vasbeton, 54 boltozat, 92 fa és 2 vastartós) a tanácsi utakon. 1974-től megyei útfelügyelet (8 fő) foglalkozott a tanácsi utak hídjaival is, így szervezettebb, egységesebb lett a hidak kezelése [6].

  A hídállomány változott azért is, mert mezőgazdasági üzemek (tsz) kezelésébe kerültek, majd visszakerültek hidak. 1987-ben tsz-ek kezelésében 80 híd volt (61 vasbeton, 17 boltozat, 2 vastartós) [8]. 1989-ben - ekkor egységes irányelveket adott ki a KPM a tanácsi hidak nyilvántartására és minősítésére - 220 híd volt. 1995-ben 236, 2000-ben 188 és 2003-ban 231, köztük 57 gyalogos és kerékpárúti híd [9].

  A rendszerváltozás óta a területileg illetékes önkormányzatok látják el a hidak kezelését, sajnálatos, hogy egységes szempontok szerinti részletes nyilvántartás ma nem áll rendelkezésre (az 1/1999. sz. rendelet a nyilvántartás és felügyelet kötelezettségét és fő irányzatait rögzíti). Örvendetes azonban, hogy a Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet megőrizte a korábbi  1965-től készített nyilvántartásokat, hídlapokat, s tervtárában az új, illetve korszerűsített hidak tervei is megtalálhatók.

  A városokban, így Székesfehérváron számos önkormányzati kezelésű híd van, s ezek száma nő is, pl. a Székesfehérvárt elkerülő körgyűrű rész átadásával önkormányzati kezelésbe kerültek a városon átvezető főúti hidak is.

Sárosdon kerékpáros híd az országos közút hídja mellett. Dr. Koller Ida felvétele

Soponya, REM 500 tartókból épült Sárvíz-híd. Bíró János felvétele

dr. Tóth Ernő